Argentína

Argentína
República Argentina

 
Nemzeti mottó: En unión y libertad
Egységben és szabadságban
Nemzeti himnusz: Marcha Patrió
 
Fővárosa Buenos Aires
d. sz. 34° 40′ ny. h. 58° 24′-34.6666666667, -58.4
Államforma Elnöki köztársaság
Vezetők
Elnök Cristina Fernández de Kirchner
Alelnök Julio Cobos
Hivatalos nyelv spanyol (Rioplatense)
Beszélt nyelvek ajmara, angol, kecsua, német, olasz, portugál
Függetlenség Spanyolországtól

--------------------------------------------------------------------------------
 
Tagság A Dél-amerikai Unió, a MERCOSUR, az ENSZ és az OAS
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 30
Becsült 40 134 425 begin_of_the_skype_highlighting              40 134 425      end_of_the_skype_highlighting fő (2009-es)
Rangsorban 30
Népsűrűség 15 fő/km²
GDP 2006-os becslés
Összes 212 702 millió dollár (31)
PPP: 621 070 millió dollár
Egy főre jutó 5 458 dollár (68)
PPP: 15 937 dollár
HDI (2007) 0,866 (49) – magas
Földrajzi adatok
Terület 2 776 890 km²
Rangsorban 8
Víz 1,1 %

Pénznem Argentin peso (ARS)
Nemzetközi gépkocsijel RA
Hívószám 54
Internet TLD .ar

--------------------------------------------------------------------------------
 
 

Argentína dél-amerikai ország. A Föld nyolcadik legnagyobb állama, közel végighúzódik a fél dél-amerikai kontinensen. Határos Chilével, Uruguay-jal, Paraguay-jal, Brazíliával és Bolíviával.

 Fekvése, határai

Dél-Amerika délkeleti részén helyezkedik el. Keletről az Atlanti-óceán, nyugatról Chile, északról Bolívia és Paraguay, északkeleten pedig Brazília és Uruguay határolja.

 Földrajz 

 Domborzat
Hatalmas kiterjedése miatt az ország felszíne igen változatos. Három nagy tájegysége:

Paraná-alföld vagy La Platá-alföld: az északi határ és a Río Colorado, illetve az Atlanti-óceán és az Andok előhegyei, a Monte vidékéig terjedő, 250 m tengerszint feletti magasságot sehol sem meghaladó síkság. Az alföld helyén található tengeröblöt a harmadidőszak végén a Brazil felföldről és az Andokból lefutó folyók töltötték fel, majd felszínét a negyedidőszakban lösz borította. Argentína legnagyobb és legjelentősebb nagytája. Éghajlata és növényzete alapján három résztájra osztható:
Pampa: a terület déli része, mérsékelt övi sztyepp. A nedves pampa (Buenos Aires tágabb körzete) a föld legkiválóbb gabonatermő tájai közé tartozik. Eredetileg ez a vidék is fátlan volt, jelenleg az utak mentén és a településeken az ember által messziről hozott fafajták élnek. A belső, szárazabb vidékeken (száraz pampa)nagyarányú állattenyésztés folyik. Az asztalsimaságú Pampa két szigethegye a Serra del Tandil és a Serra de la Ventana.
Gran Chaco: A kelet felé lejtő, egyenetlen síkság északon a Paraná és az Andok között terül el; szubtrópusi sztyepp. A Gran Chaco viszonylag száraz vidék, ingadozó vízjárású folyókkal, lefolyástalan tavakkal. Gyakori a tövises bozót. Jellegzetes fája a quebracho.
Argentin Mezopotámia: a Paraná és az Uruguay folyók közti terület. Délen mocsaras, északkeleten, Misiones tartomány területén már a Brazil-felföld része dombos, trópusi jellegű esőerdő. Jellegzetes növénye a yerba, melyből az argentin nemzeti ital, a maté-tea készül.
Hegyvidék Bolíviától Tűzföldig: két része a Száraz- vagy Belső Pampa (Monte) és az Andok keleti része, a Keleti-Kordillera és a Nyugati-Kordillera kis része. A száraz hegyvidékek völgyeiben a magas hegyek olvadékvizeiből táplálkozó folyók alakítanak ki oázisokat. Ezek némelyike kiváló szőlőtermő terület. A gyümölcstermesztés is nagyarányú. Északon Jujuy tartomány már az Andok magas központi fennsíkján, az Altiplanón fekszik. Délebbre, a Patagóniát nyugatról határoló hegyvidéken nagy glaciális tavak alakultak ki: Lago Argentino, Lago Viedma és mások. Ezek környezete helyi fajtákból álló örökzöld erdő. A folyókban lazac és pisztráng él.
Patagónia: táblás vidék a Río Coloradótól déli irányba egészen a Tűzföldig. Magassága 100-1500 m között változik. Az Andokból az Atlanti-óceánba tartó folyók tagolják. Mivel a csapadékot hozó nyugati szeleket az Andok árnyékolja, viszonylag száraz az éghajlata. Délre haladva egyre hűvösebb, de az óceán közelsége óvja a szélsőségektől. A köves, sovány talajon nagybirtokok alakultak ki. A népsűrűség itt alacsony. Egészen délen, a Tűzföldön több a csapadék, örökzöld erdők alakultak ki.
Argentína legmagasabb pontja a 6962 m magas Cerro Aconcagua.

 
Vízrajz

Legnagyobb folyói: Parana, Bermejo, Iguazú, Río Negro vagy Fekete-folyó, Salado, Senguerr, Chubut, Mendoza, Pilcomayo

 Éghajlat

Nagy észak-déli kiterjedése és magasságkülönbségei miatt Argentínában nagyon változatos az éghajlat. Az éghajlat általában mérsékelt égövi, a szubtrópusi északtól a szubpoláris délig terjed. Az ország északi része nagyon meleg, száraz nyarak váltakoznak valamivel nedvesebb telekkel. Argentína középső részén a forró nyarakat zivatarok törik meg. A telek hidegek. Argentína nyugati részén a jégeső sem ritka. Délebbre a nyár hűvösebb, a hideg teleken erős a havazás, különösen a hegyvidékeken. A csapadékot hozó nyugati szeleket az Andok árnyékolja, ezért Argentína nagy részén kevés a csapadék. A hegységek elzárt medencéiben félsivatagi körülmények uralkodnak.

   
 Növény- és állatvilág
    
Itt él az argentin tapír. Az Andok magasabb szintjein csak szárazsagtűrő füvek és cserjék maradnak meg ,de az alacsonyabb lejtőkön sűrű bükk és fenyőerdők vannak. A láma Pampákon élő megfelelője a guanakó, a struccé a nandu. Az Andokban megtalálható a láma, és a kondorkeselyű az erdőkben a puma,a jaguár, az aligátor és az arapapagáj. Délen a tűzföldi Beagle csatorna apró szigetei a pingvinek, kormoránok és oroszlánfókák lakóhelye.

 Nemzeti parkok
Argentína nagy kiterjedése és természeti változatossága miatt itt lehetetlen felsorolni minden természetvédelmi területet. Az UNESCO világörökség listáján[1] az alábbi nemzeti parkok találhatók:

Los Glaciares Nemzeti Park
Iguazú Nemzeti Park
Valdés-félsziget
Ischigualasto és Talampaya Természeti parkok

 Argentína tengerentúli területe

Argentin antarktiszi terület:

Terület: 1 230 000 km²
Népesség: a tudományos kutatóállomás személyzete. (Télen-nyáron változó létszámmal).
Az argentin parlament döntése alapján az ország 1943 óta jogot formál az Antarktisz egy részére, nevezetesen a déli szélesség 60°-tól délre eső, nyugati hosszúság 74° és 25° közötti területére, amelyet Argentin Antarktisznak neveztek el. Az argentin közigazgtás szerint 1992 óta ide tartozik a brit fennhatóság alatt álló Falkland-szigetek (Islas Malvinas), a Déli-Orkney-szigetek (Orcadas), valamint a Déli-Sandwich-szigetek és Déli-Georgina-szigetek is.